"Te az életem voltál ,de én csak egy fejezet a Tiédben..."
(P.S )

Az emlékezés fázisai...

1.fázis
Emlékek lapanganak
S már aludni sem hagynak...

2.fázis
Emélek lappagnak,
Folyvást ide furakodnak,
S már élni sem hagynak.

3.fázis
Emlékek lappangnak,
Ezek az emlékek mindent visszaadnak,
Boldog vagyok ,hogy emlékszek...

Tudom,hogy kell győztesnek lennem,de nincsen hozzá kedvem....

(L.ANDRÁS)

Zenész vicccet kaptam:

Zenész vicc nekem:
Én:fáj a fejem!
Gyuri:Jaaj,ne is mond nekem is szokott a gyomrom,mikor üres!

Mindenki röhögött..nekem meg még legalább öt percig semmi sem esett le....

A mai....

Mai filozófám: Hülye az aki nem hisz eléggé magában és csak a saját hibáit látja....én is ilyen vagyok és ez is egy hiba mégsem tudok rajta változtatni,tehát én csak egy hülye vagyok.....

Ma éjjel mezítláb indulok innen el,kavics karcolja talpam,combomon borostyán kúszik fel....
(Nyári éjszakák)

Bámulsz.

Ott mész el mellette,
Ott bámulsz,
De nem látod Önmagada benne.
Fordított képedet mutatod,
Nem látod csak a jóindulatod.

Ott mész el mellette,
Ott állsz,s bámulod
Magad benne.
Keresed azt,amire vágysz,
S csupa jó dolog,mindaz,amit látsz.

Ott mész el mellettte,
Nem állsz ,csak egy pillanatig látsz
Valamit ott,benne,
Mit ,ha megfejtenél keserű lenne,
Ezért inkább
Csak ott mész el mellette,
Nem bámulsz,mert érdeked úgy kívánja,
Hogy csak a jót lásd EBBE a világba....

Én nem tudok semmit sem adni neked....

Én nem tudok semmit sem adni neked,
Csak magam,
A kérdés az,hogy kell-e ez ?....

Nagyban még jobb.....

Csak úgy eszembe jutott...

Haz életed egyik része rendbe jön teljesen hirtelen ,a másik része ugyanolyan hirtelen megy tönkre....
Bár nálam ez nem mindig jön be....

Nem tudom mért....

Mi van akkor,
Ha az ember csak ül és néz
És hirtelen magával ragadja egy kéz...
Ő maga ugyanott ül a piszkos,nyirkos padon,
De a lelke távol van,szabadon.
Oly tájakat lát,
Milyeneket addig soha,
S ahol a sors kevésbé mostoha,
Szeretet és idilli kép veszi körül,
De LÉLEK még így sem örül.
Sőt,keserűséger egyre nő...
Biztos kell,.hogy éljen Ő?!
S ezen gondolat hatására
Visszatér a lélek önmagába.....
De még nyugtalan,
Valami bántja,
Kell Ő egyáltalán a vilgára?!
Gondolat gondolatot fűz ,
Míg végül Te édes ész eltűnsz.
Ott marad a lélek körül a semmi,
S az életének annyi,
Ha valaki meg nem menti testét, az életét.....

Talán futnék még ,de más nincs sehova mennem ,
S a rosszat keresi az ördög bennem...
(Bijou )

A kezem.

A kezem,
Mellyel eme tányér levest
Eszem,
Ez ,mellyel élek,s létezem,
Ez az Én drága
Kezem....
(Részlet a Kezem c.versből by Me)

Csak hallgatok.

Mondanám,de hallgatok.
Számból csak a csend buzog.
Akarom hallatni a hangom,
De inkább tűrök.Nem mondom.

Mondám,de hallgatok,
Addig,míg értelmét veszti a dolog.
Akarom,hogy hallja azt az egy mondatom.
De inkább csak hallgatom...

Aztán vége.Nagyobb csend,
És nagyobb felfordulás...
Hallgatok ,s várom,
Várom hogy valaki rendet csináljon.....

"Olyan vagyok ,mint Kolombusz.Feltalálom azt,ami már réges-régen fel van találva..."
(by kOloMbuS)




Félreértéselkerülésemiatt:
sZeretem ,ha valaki mond valami frappánsat...mivel ez nagyon tetszett ide leírtam,de nem a szerző miatt...

Chrisopher Gilbert

2008.04.29.

Alakváltóként Őrizd Magad
Magadban
Hét Lakat Alatt
Lankadatlan....

Semmi.

Ott voltam,de mégsem láttam.
Éreztem,de nem érintettem.
Beszéltem,de nem értettem.
Hallgattam,de nem hallottam.
Egyáltalán ott voltam?!
Figyeltem,mégis máshol járt figyelmem.
Szerettem.
Nem!!!!
Valójában semmit sem éreztem.
Öleltem,vagy csak fogtam ernyedten?
Csókoltam.
Ó,dehogy!!!
Csak akartam,ajkát ajkamhoz szorítottam.
...
Beszéltünk.
Beszélt Ő.
Mot mondott?
Semmit.
Nem maradt hű.
Fájt,de semmit sem éreztem.
Egyáltalán ott voltam,léteztem?!